A debreceni Apolló mozi a debreceni Tündérkör Alapítvánnyal közösen mutatja be a közönségnek a Traumáinkon innen és túl c. dokumentumfilmet 2022. január 29-én, szombaton 19:30-tól.
Az alkotásról és az alapítványról:
Egy tényfeltáró, elgondolkodtató és szemfelnyitó film a Traumáinkon innen és túl, amely valahol debreceni alkotás és bizonyos értelemben mindannyiunk filmje. A filmben igaz történetek, igaz sorsok hangzanak el, és az egyik ilyen történet és sors egy debreceni embert mutat be: a Tündérkör Alapítvány vezetőjét, Tóth „Zsé” Ferencet.
Az alapítvány, vezetőjével az élén a környékbeli gyermekéhezés ellen küzd már közel nyolc éve, hatalmas elszántsággal. Erőn felüli küzdelmüknek hála rengeteg gyermeken segítettek már, azonban elutasítják azt a kifejezést, hogy hősök. Szerintük csupán a dolgukat teszik, amelyet az Úr számukra rendelt. Ferenc és csapata erőfeszítéseit akkora siker koronázta, hogy országos hírnévre tettek szert. Mindezt úgy, hogy az alapítvány vezetője maga is súlyos fogyatékossággal él.
A film a "nehézsorsból" felemelkedni tudó emberekről szól, és mindenki számra értékes üzenetet hordoz, többek között Böjte Csaba és Bagi Iván szereplésével.
A vetítést követően beszélgetés lesz az alapítvány vezetőjével, Tóth „Zsé” Ferenccel. Az est moderátora Reszegi László újságíró lesz, a Hajdupress főszerkesztője.
Regisztrációs jegyek itt kaphatók 400 Ft-os áron (vagy személyesen a mozi jegypénztárában):
jegy.apollomozi.hu

Beke Albert (Nádudvar, 1934. március 18. –) magyar irodalomtörténész, kritikus.
A Debreceni Református Kollégium gimnáziumában tanult és érettségizett, 1952-ben. Egyetemi tanulmányait 1952 és 1956 között végezte a Debreceni Egyetemen, ahol magyar szakos tanári diplomát szerzett. 1959-ben doktorált. Az Ady és barátai új megvilágításban című dolgozatával 1997-ben szerzett PhD fokozatot. Öt évig a Debreceni Egyetem Könyvtárában dolgozott, majd budapesti középiskolákban tanított. 1994 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetemen mint docens oktatott. Nyugdíjba vonulása után a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője volt.
1995-ben megkapta a Táncsics Mihály Alapítvány Irodalmi Kritikusi Díját. Az Írószövetség tagja.

Könyvei:

A regényíró Szalay Károly;

A kételkedés művészete

Márai Sándor a magyarságról és a zsidóságról

Az emigráns Márai Sándor a magyarságról és önmagáról

Magasból a mélybe - Latinovits Zoltán levelei Beke Alberthez

Hatalom és szerep, Gyulai Pál az ember

Ady Endre és barátai új megvilágításban

Egy meghasonlott lelkű ember, a politikus Mikszáth 

A behódolt velszi bárdok kora
(A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és Kádár korszakban)

Fotó: Biróné Szabó Brigitta

Csikos Sándor kulisszák nélkül című könyvét a szerző, Kornya István mutatja be 2022. január 20-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel Karcagon az Ifjúsági Ház - Csokonai Könyvtár (Püspökladányi u.11.) emeleti termében. Az est vendége a könyv főszereplője, Csikos Sándor Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Karcag város szülötte, Berekfürdő kunkapitánya. A kötet a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható.

Azt mondja a családom, hogy én csak jó dolgokat osztok meg a facen. Igen! Valóban csak az örömteli eseményekről tudósitok. De vannak azért nekem is kellemetlen élményeim, egészségügyi gondjaim, fogyatékosságaim. Most erről egy pár mondatot. Az utóbbi két három évben egyre hangosabban kezdtem el beszélni -bár eddig sem voltam egy halk szavú ember-, és azt figyelte meg a családom, hogy többször visszakérdezek: tessék?

Előbb csak tréfálkoztak velem, idézték a közismert színdarabból való mondatot: hosszú!
Egyre többször vettem észre magamon, hogy ha valakivel beszélgetek, akkor nem a szemébe nézek, hanem a száját figyelem és onnan próbálom leolvasni, hogy mit mond. Ez azért már egy kicsit megijesztett. Elmentem hallás vizsgálatra, itt Püspökladányban. Megállapították, hogy középfokú halláskárosodásom van. Nem akartam elhinni, elmentem Debrecenbe is, egy ugyan ilyen vizsgálatra. Ott is ezt állapították meg. Tv nézés közben már olyan hangerőt használtam, hogy ha bérházban laknánk a szomszéd is velünk együtt élvezné a kép nélküli műsort. És azt is meg kell említenem, hogy az egyre gyorsabb közbeszéd is csak rontott a helyzetemen. Közfoglalkoztatottként két megyében utaztam különböző múzeumokba és havonta egyszer Budapestre is kellett mennem. Az utca moraja nagyon zavart, ugyan így a busz és a vonat zaja is. Az értekezleteken nem értettem tisztán az előadót, a hozzászólásokról nem is beszélve. Egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, de még mindig segített a szájról való olvasási technika. És akkor beütött a covid! Ekkor már nem dolgoztam, viszont a hallásom semmit nem javult, sőt, mivel mindenki maszkot hord ezért a szájról olvasás is megszűnt számomra. Teljesen kétségbe estem, mivel egyre többször kellett ügyet intéznem és már nagyon kellemetlen volt számomra, hogy mindenütt - a boltban, a bankban, a postán- többször visszakérdeztem: tessék??? A családom is kezdett valóban aggódni, hiszen a közlekedésben is nagyon fontos ma már a jó hallás az elektromos autók és biciklik, motorok korában, amik hangtalanul suhannak el az ember mellett.

Végre rászántam magam és elmentem újra egy hallás centrumba Karcagra, ahol igen alaposan megvizsgált az audiológus. Ő az, aki a vizsgálat során meghatározza a halláskárosodás típusát és megállapítja a halláscsökkenés mértékét. A vizsgálat előtt felvette a kórelőzményt: kikérdezett a panasz jellegéről, a korábbi, valamint családban előfordult betegségekről. Hol dolgoztam, milyen munkát végeztem, stb. Arra jöttünk rá közösen, hogy a munkámból adódó fejhallgatóval végzett tevékenység ludas a süketségemben. Sajnos a halló idegek elhalásáról van szó, ami visszafordíthatatlan folyamat.

Aztán jöttek a különböző mérő eszközökkel végzett feladatok, melyből pontosan meg tudta határozni, hogy mely magasságú és mélységű hangokat nem hallok tisztán. A vizsgálat végén különböző hallókészülékeket ajánlott, melyet próbahordással lehet és ajánlott is kipróbálni, hiszen a hallókészülékkel való élés teljes életmódváltást jelent. Fantasztikus élmény volt, hogy az addig összefolyó, halandzsa szöveg egyszerre hallható, érthető, felfogható lett számomra. A környezetemben egyre többen kérdeznek vissza beszélgetésünk során, hogy tessék? A hallókészülék miatt én teljesen normális hangnemben beszélek. Tehát egyre több hasonló korú ember szenved halláskárosodásban. A mai zajos világban és a fülhallgatók, headsetek korában nem is csoda ez. Én örülök - a családom is -, hogy van erre megoldás. (Írta: Csontos Gabriella)

 A Méliusz Juhász Péter Petőfi Emlékkönyvtár (4029 Debrecen, Víztorony u. 13.) és az Aktív Életért Klub szeretettel vár minden érdeklődőt a "Farsangi napokban leszünk mi is vígabban - az  ünnepkör hagyományai régen és ma címmel Dr. Vajda Mária előadására 2022. január 13-án, csütörtökön 15:00-től. 

Fotó: Pánti Imre

Mint tudjuk legfontosabb testrészünk a lábunk. Azon hordozzuk nap, mint nap testünket. Azon állunk. Ezért gondoltam, hogy alapítok egy díjat a lábra, mely a legbiztosabb alap és a legnagyobb szüksége van arra, hogy megbecsüljük. Január még a tél közepe, így igen fontos, hogy melegen tartsuk. Én meg szeretek fuszekliket gyártani, ezért teljesen természetes volt számomra, hogy a díj egy általam kötött gyapjú zokni lesz.

A www.haromfold.hu honlapon közlöm majd annak a három személynek a nevét és szakmai önéletrajzát, akik 2022-ben elsőként kapják az általam alapított és készített Fuszekli-díjat.

Ez egy teljesen civil és szubjektív kitüntetés. Elismerésem jeléül adom minden év januárjában annak a három embernek, akik számomra a kultúra, az önzetlenség és a szakmaiság szerelmesei, megvalósítói, megtestesítői a három földön: a Nagykunságban, a Nagy-Sárréten, és a Hajdúság-Hortobágyon.

Díjazottak:

Nagykunság:
Bartha Júlia orientalista, etnográfus
Karcag

Nagy-Sárrét:
Szabó Irma közművelődési szakember
Földes

Hajdúság-Hortobágy:
Tiszai Zsuzsa néptánc pedagógus, koreográfus
Debrecen

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által szervezett Ember-táj-csillagok A Hortobágyi csillagoségbolt-park és csillagoségbolt-parkok Magyarországon és nagyvilágban című kiállítás Földesen a Karácsony Sándor Közösségi Házban 2022. január 17 és 21 között.
A kiállítás képei ízeltőt adnak a pásztortudás népi csillagászathoz kapcsolódó elemeiből és a csillagoségbolt-parkok éjszakai tájképeiből. A kiállítás látogatása díjtalan.

A II. Világháború áldozataira és a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájára emlékeznek 2020. január 9-én vasárnap 10:00-kor Karcagon a Református Nagytemplomban. Igét hírdet: Nt. Konczné Lehoczky Krisztina. Az istentisztelet után gyertyagyújtás Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrász Kun piéta alkotásánál. 
Emlékezik: F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő és Nt. Koncz Tibor esperes.